Narancs

A citrusfélék családjába tartozó narancs Dél-Kínából származik, innen került először Indonéziában majd Indiában. Európába valószínűleg Nagy Sándor hozta el, igazi elterjedése azonban csak jóval későbbre, a XV. századra tehető, ekkor már Európában is termesztették. Ezt követően Kolumbusz Kristóf révén a Karib szigetekre, spanyol felfedezőkkel Floridába és Kaliforniába is eljutott. Rendkívül termékeny növény, a kifejlett narancsfa egy szezon alatt akár 500 gyümölcsöt is hozhat. Bár élelmiszerként számos egészségmegőrző és gyógyító tulajdonsággal rendelkezik, Európában eleinte főként különféle párlatokat készítettek belőle, míg az elsősorban a héjában található illóolajaiból „illatos vizeket” állítottak elő. Az első, narancsot tartalmazó recept a késő középkorra tehető, ám ekkor még csak öntet, vagy mártás formájában fogyasztották. Kiváló antioxidáns, bőrápoló és szívvédő tulajdonságokkal rendelkezik, jól használható megfázás ellen, hatóanyagai a rák megelőzéséhez és kezeléséhez is hozzájárulnak.

Gyógyhatásai

Alacsony a kalóriatartalma (130 gramm mindössze 62 kalória) és gyakorlatilag zsírmentes, ugyanakkor a narancs nagy mennyiségben tartalmaz A- és B-vitaminokat, utóbbiak közül főként tiamint és folsavat, egy átlagos méretű gyümölcs fedezi az ajánlott C-vitamin bevitel jelentős részét. A C-vitamin hatékony antioxidáns, megköti a rák és gyulladásos folyamatok –többek között az asztma, az oszteoartritisz, a reumatoid artritisz és a fogínygyulladás– kialakulásával közvetlenül kapcsolatba hozható szabad gyököket, lassítja a bőr öregedését, erősíti az immunrendszert. Segítségével elkerülhetők a megfázás, a nátha és egyéb szezonális fertőzések, ezen kívül elősegíti a vas feszívódását és a vörösvérsejtek szaporodását, így hozzájárul a vérszegénység kezeléséhez.

A narancs elősegíti a kötőszövetek kollagén termelését, erősíti a fogakat, a csontokat, a porcokat és az ízületeket, valamint javítja az érfalak állagát, ezáltal hozzájárul az egészséges vérkeringéshez. Szintén a narancs csontvédő és izomerősítő (pl. szívizom) hatásához járul hozzá kalciumtartalma, míg a benne található nagyobb mennyiségű kálium szabályozza a vérnyomást, fontos szerepet kap a szív- és érrendszer egészségének fenntartásában. A narancs antocianinjai –főként a vörös narancsok bővelkednek benne− szintén csökkentik a szervezetben kialakuló gyulladásokat, a terpének gátolják a vastag- és végbélrák kialakulását. A narancs héjában fellelhető, és a narancsolaj fő alkotóelemének számító terpén, a limonén, daganatellenes hatását főként a mellrákkal szemben fejti ki.

Jelentős mennyiségű növényi rostot, elsősorban pektint tartalmaz, ennek köszönhetően támogatja a cukrok, zsírok és fehérjék felszívódását, mérsékli az érrendszeri betegségeket előidéző magas koleszterinszintet, valamint az irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteit. Rendszeres fogyasztása ennek köszönhetően elősegíti a megfelelő emésztést, csökkenti a diabétesz és az érelmeszesedés kialakulásának lehetőségét, megtisztítja a vastagbelet a többek között rákot is okozó mérgektől. Mivel kezeli a székrekedést, helyreállítja a helyes bélmozgást és anyagcserét, a narancs a fogyókúrázók súlyvesztéséhez is hozzájárul. Vércukor szabályozó képességének köszönhetően, orvosi ajánlásra, cukorbetegek is fogyaszthatják. Polifenolokban is gazdag, ezek közül különösen hasznosak a limonoidok, amelyek a mell-, gyomor-, bőr és vastagbélrák kezelésében tehetnek jó szolgálatot.

B-vitaminjai serkentik az emésztési folyamatokat, megszüntetik az étvágytalanságot, míg flavonoidjai, különösen a lutein és a béta-karotinok fokozzák a szervezet természetes védekezőképességét, óvják a bőr egészségét, segítenek megelőzni a gyulladásokat, a gombás- és bakteriális fertőzéseket, illetve a rákos elváltozásokat. A narancs a szem egészségének fenntartásában is közreműködik, antioxidáns összetevője, a béta-kriptoxantin, kifejezetten hatásos a tüdőrák ellen, valamint enyhíti a reumás tüneteket. A narancslé elpusztítja a gyomorfekély és a gyomorrák megjelenésével közvetlenül kapcsolatba hozható Helicobacter pylori baktériumot, ahogyan a vesekövet is segít megelőzni. Legfontosabb flavonoidja a héj belső, fehér felében található heszperidin, ami nagyszerű vérnyomás-, koleszterinszint- és gyulladáscsökkentő. A narancs jótékonyan hat az idegekre, oldja a stresszt és a depressziót, javítja a hangulatot, lassítja a szellemi hanyatlást, segíthet az Alzheimer-kór elkerülésében.

Mit mond a tudomány?

A narancs és a narancsban található heszperidin vérnyomásra és érrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták francia kutatók. Huszonnégy egészséges, ugyanakkor mérsékelten túlsúlyos, 50-65 év közötti férfit vontak be a vizsgálatba. A résztvevők háromszor négy héten keresztül napi 500 ml 100 százalékos narancslevet, majd ugyanennyi ideig 500 ml egyéb folyadékot és heszperidin kapszulát, végül 500 ml, heszperidintől mentes folyadékot (placebo) ittak. Kiderült, hogy a narancslé jelentősen, a hiszperidin valamivel kisebb mértékben csökkentette a diasztolés vérnyomást –a magas diasztolés vérnyomás növeli a szívroham, a szélütés és a veseelégtelenség kockázatát– a placebo hatásához képest. Szintén sikerült igazolni, hogy a narancs és a hiszperidin egyaránt javítja az erek tágulási képességét, ami hozzájárul a szív egészségének fenntartásához. A tanulmány az American Journal of Clinical Nutrition szaklapban jelent meg.

Felhasználása

• Alzheimer-kór
• Béltisztítás
• Bőrproblémák
• Cukorbetegség megelőzése
• Csonterősítés
• Depresszió
• Emésztési zavarok
• Érelmeszesedés
• Érfalak erősítése
• Fertőzések megelőzése
• Gyomorfekély
• Hasmenés
• Ínygyulladá
• Irritábilis bél szindróma (IBS)
• Immunerősítés
• Látásjavítás
• Magas vérnyomás
• Magas koleszterinszint
• Megfázás
• Méregtelenítés
• Oszteoartritisz
• Rákmegelőzés
• Reumatoid artritisz
• Székrekedés
• Szív és érrendszeri megbetegedések
• Vesekő
• Vérszegénység

Hivatkozások

Fong CH, Hasegawa S, Herman Z, Ou P. Limonoid glucosides in commercial citrus juices. J Food Sci 1990;54:1505–6.

Galati EM, Monforte MT, Kirjavainen S, et al. Biological effects of hesperidin, a citrus flavonoid. (Note I): antiinflammatory and analgesic activity. Farmaco 1994 Nov;40(11):709-12. 1994. PMID:13070.

Aschoff JK, Kaufmann S, Kalkan O, Neidhart S, Carle R, Schweiggert RM (2015). „In Vitro Bioaccessibility of Carotenoids, Flavonoids, and Vitamin C from Differently Processed Oranges and Orange Juices [Citrus sinensis (L.) Osbeck]”. J Agric Food Chem. in press, Jan 8: 578–87.

Simon JA, Hudes ES, Perez-Perez GI. Relation of serum ascorbic acid to Helicobacter pylori serology in US adults: the Third National Health and Nutrition Examination Survey. J Am Coll Nutr. Aug;22(4):283-9. 2003. PMID:12897042.

Perez-Cacho PR, Rouseff RL (2008). „Fresh squeezed orange juice odor: a review”. Crit Rev Food Sci Nutr 48 (7): 681–95.

Charleux JL. Beta-carotene, vitamin C, and vitamin E: the protective micronutrients. Nutr Rev 1996;54:S109–14.

Kurowska EM, Manthey JA. Hypolipidemic effects and absorption of citrus polymethoxylated flavones in hamsters with diet-induced hypercholesterolemia. J Agric Food Chem. 2004 May 19;52(10):2879-86. 2004. PMID:15137829.

Kurowska EM, Hasegawa S, Manners GD. Regulation of apo B production in HepG2 cells by citrus limonoids. In: Berhow EM, Hasegawa S, Manners GD, eds. Citrus limonoids: functional chemicals in agriculture and foods. Washington, DC: American Chemical
Society, 2000:175–84. (ACS Symposium Series 758.)

Rapisarda P, Tomaino A, Lo Cascio R, et al. Antioxidant effectiveness as influenced by phenolic content of fresh orange juices. J Agric Food Chem 1999 Nov;47(11):4718-23. 1999. PMID:13080.

Sinclair, Walton B.; Bartholomew, E.T. and Raamsey, R. C. (1945). „Analysis of the organic acids of orange juice”. Plant Physiology 20 (1): 3–18.