Örménygyökér

Az eredetileg Közép-Ázsiából származó örménygyökér manapság a kevésbé ismert gyógynövények közé tartozik, az ókorban azonban igen nagy népszerűségnek örvendett. Botanikai neve (Inula helenium) is erre az időszakra utal: Szép Heléna, Zeusz lánya a növény névadója. A mitológia szerint az örménygyökér ott nőtt a legbőségesebben, ahol Heléna könnyeivel öntözte a földet. Nem csupán mágikus gyógyhatást tulajdonítottak a növénynek –úgy vélték például, hogy a kígyómarást is nyomban meggyógyítja−, hanem nagyobb lakomák során, emésztés serkentő utóételként is szívesen fogyasztották. A középkorban a kolostorokban és zárdákban párlatokat készítettek belőle, amiket az emésztés javítására, puffadás ellen, a makacs köhögés csillapítására, valamint más légúti megbetegedések alkalmával kortyolgattak. A XIX. században vonták ki belőle először az édesítőként közismert inulint, amit a növényről neveztek el. Kiváló méregtelenítő, megtisztítja a májat és a bélrendszert, helyreállítja a bélflóra egyensúlyát, enyhíti a légúti megbetegedések tüneteit. Az inulinnak köszönhetően az örménygyökeret előszeretettel használják diabetikus édességek, valamint prebiotikus készítmények alapanyagaként.

Gyógyhatásai

Az örménygyökér leggyakrabban felhasznált része a földalatti rizómája −gyökértörzse−, mely gazdagon tartalmaz illóolajakat, menint, helenient, szeszkviterpén laktonokat, pektint és aszkorbinsavat. Legfontosabb összetevője az inulin rost, ami a szervezet számára emészthetetlen, azonban táplálékul szolgál a bélrendszerben élő jótékony baktériumok számára. Ennek köszönhetően az örménygyökér segít helyreállítani az immunrendszer működését közvetlenül befolyásoló bélflóra egyensúlyát –az immunsejtek 80 százaléka a vastagbélben termelődik–¬, támogatja a kalcium, a magnézium és a vas felszívódását, szabályozza a koleszterinszintet, megszünteti a székrekedést. Az inulin ezen kívül megvédi a vastagbelet a rákos elváltozásokkal szemben, valamint kiváló édesítőszer, ennek ellenére nem emeli meg a vércukor szintjét, így a cukorbetegek is fogyaszthatják.

Az örménygyökér keserűanyag-tartalma serkenti és javítja az emésztést, csillapítja a puffadást, oldja a bélgörcsöket, fokozza a máj- és az epefunkciókat. Segítségével könnyen megszüntethető a hasmenés, a hányinger és a hányás is. Pektintartalma rendszeressé, és alapossá teszi az ürítést, ösztönzi a szervezet természetes méregtelenítési folyamatait. Óvja az emésztőrendszert, kihajtja a férgeket, csökkenti a különféle bélirritációkkal járó kellemetlen problémákat, mint amilyen a gyomorégés vagy a meteorizmus.

Enyhe vízhajtó tulajdonsága révén az örménygyökér elősegíti a szervezetben felgyülemlett víz maradéktalan eltávolítását, tisztítja a vesét és a húgyútakat, átjárhatóbbá teszi a pórusokat. Javítja a keringést és ezáltal a szív működését, erősíti az immunrendszert.

Mivel részt vesz a bélrendszer megtisztításában és a felesleges víz kihajtásában, ezáltal növeli a fogyókúrák hatékonyságát, vízhajtó hatása ráadásul a magas vérnyomás csökkentéséhez is hozzájárul. Antibakteriális és gombaölő hatású, főzete gyorsítja a sebek, a kisebb sérülések, bőrfertőzések –herpesz, csípések− gyógyulását, ahogyan a tüdő-, és más légúti betegségeket okozó mikroorganizmusokat is elpusztítja. Baktériumellenes és fertőtlenítő tulajdonsága révén a szájüreg egészségének fenntartásához is hozzájárul, valamint lassítja a fogíny visszahúzódását. Hatékony köptető és fertőtlenítő, kiválóan használható a tüdő kitisztítására, a mellkasi bántalmak, az asztma és a bronchitis kezelésére.

Az örménygyökér kiváló hurutoldó, a benne található menin csillapítja a makacs köhögést, elősegíti a megfázás és a légúti megbetegedések mihamarabbi gyógyulását. A heleinnek köszönhetően a farkasvakság kezdeti stádiumában alkalmazva megállíthatja a betegség romlását. Mivel feszesíti a bőrt, hozzájárul a ráncok és az öregségi foltok eltüntetéséhez.

Mit mond a tudomány?

A Staphylococcus aureus baktérium rendkívül gyakori, minden harmadik emberben megtalálható. Elsősorban az orrban és a torokban tapad meg, hordozóját védtelenebbé teszi egyes fertőzésekkel szemben. Az örménygyökér antibakteriális hatásait vizsgálva az írországi Cork Institute of Technology kutatói megállapították, hogy hatóanyagai képesek elpusztítani a baktérium antibiotikumokkal szemben egyébként ellenálló törzseit is. Kutatási eredményeiket a British Journal of Biomedical Science szaklapban tették közzé.

Felhasználása

• Asztma
• Bakteriális fertőzések
• Bélflóra helyreállítása
• Bőrfertőzések
• Bronchitis
• Emésztési panaszok
• Farkasvakság
• Fogyókúra
• Gomba eredetű fertőzések
• Hasmenés
• Hányás, hasmenés
• Herpesz
• Ínysorvadás
• Köhögés
• Légúti fertőzések
• Magas vérnyomás
• Méregtelenítés
• Renyhe máj és epeműködés
• Rovarcsípés
• Vízvisszatartás

Örménygyökér tea készítése:

• 2 kanálnyi örménygyökeret helyezzünk egy (nem fém) edénybe
• Öntsünk rá 3 liter forrásban lévő vizet
• Hagyjuk állni 15 percet
• Ha a főzet szobahőmérsékletű lesz, szűrjük le
• Langyosan, vagy hidegen fogyasztjuk.

Az örménygyökér tea csak keveseknek ízlik önmagában, ezért érdemes mézzel, esetleg citrommal ízesíteni. Nagyszerűen alkalmazható stressz, idegesség és álmatlanság ellen, utóbbi esetben lefekvés előtt igyuk meg a meleg teát.

Mivel nyákoldó és köptető, hatékonyan csökkenti a makacs köhögést, valamint a hörghurut tüneteit. Jól használható a légúti megbetegedések megelőzésére és kezelésére, ehhez a szezonális járványok idején, naponta egy-két csészével fogyasszuk.

Vízhajtó hatásának a méregtelenítés során vehetjük hasznát, ilyenkor elegendő napi egy csészével inni belőle.

Az örménygyökér teával az immunrendszerünket is erősíthetjük, külsőleg alkalmazva – a teába mártott steril vattadarabbal – csökkenthetjük a krónikus bőrviszketést. Enyhíti az emésztőrendszeri gyulladást, ha étkezés előtt isszuk, megvédhetjük vele a bélnyálkahártyánkat.

Az örménygyökér tea befolyásolhatja bizonyos gyógyszerek hatását, ezért fogyasztása előtt mindenképpen egyeztessünk orvosunkkal. Nem ajánlott továbbá terhesség és a szoptatás alatt, valamint szívproblémák esetén. Túlzott használata enyhe mérgezést okozhat!

Hivatkozások

Konishi, T., Shimada, Y., Nagao, T., Okabe, H. & Konoshima, T. Antiproliferative sesquiterpene lactones from the roots of Inula helenium. Biol. Pharm. Bull. 25, 1370–1370 (2002)

Dorn DC, Alexenizer M, Hengstler JG, et al. Tumor cell specific toxicity of Inula helenium extracts. Phytother Res 2006;20(11):970-980.

Nesterova I, Zelenskaia KL, Vetoshkina TV, Aksinenko SG, Gorbacheva AV, Gorbatykh NA. Mechanisms of antistressor activity of Inula helenium preparations [in Russian]. Eksp Klin Farmakol . 2003;66:63-65.

Cantrell CL, Abate L, Fronczek FR, et al. Antimycobacterial eudesmanolides from Inula helenium and Rudbeckia subtomentosa. Planta Med 1999;65(4):351-355.

Gökbulut, A. et al. Antioxidant and antimicrobial activities, and phenolic compounds of selected Inula species from Turkey. Nat. Prod. Commun. 8, 475–478 (2013)

Zelenskaya KL, Povet’eva TN, Pashinskii VG, et al. Stress-inducing effect of hypoxia of different origin and its correction with Inula Helenium L. tincture. Bull Exp.Biol.Med 2005;139(4):414-417.

Stojakowska A, Malarz J, Kisiel W. Thymol derivatives from a root culture of Inula helenium. Z.Naturforsch.[C.] 2004;59(7-8):606-608.

Park, E. J. et al. Induction of HO-1 through p38 MAPK/Nrf2 signaling pathway by ethanol extract of Inula helenium L. reduces inflammation in LPS-activated RAW 264.7 cells and CLP-induced septic mice. Food Chem. Toxicol. Int. J. Publ. Br. Ind. Biol. Res. Assoc. 55, 386–395 (2013)

Al-Gammal, S. Y. Elecampane and Job’s disease. Bull. Indian Inst. Hist. Med. Hyderabad 28, 7–11 (1998)