Fokhagyma

Kevés olyan zöldség létezik, amit gyakrabban és régebben használnak ételek alapanyagaként, mint a fokhagymát. Kiváló ízesítő, ennél is fontosabbak azonban az egészségre gyakorolt jótékony hatásai: nem véletlen, hogy a népi gyógyászat egyik legősibb, és leghatékonyabb orvossága. Ugyan a vámpírok ellen minden bizonnyal hatástalan, az ókorban mégis úgy tartották, hogy a babák nyakába akasztott, kis zsákba kötött fokhagymagerezdek távol tartja a parazitákat. Egyiptomban a piramisokat építő munkások erejük fokozása, a görög atléták állóképességük javítása érdekében fogyasztották. Az ősi Kínában emésztésjavítóként, valamint az élősködők kiűzésére, Indiában szívbetegségek, emésztési zavarok és ízületi gyulladások gyógyítására használták. Európában a reneszánsz idején kezdték betegségek kezelésére is alkalmazni a fokhagymát, elsősorban pestis, székrekedés, emésztőrendszeri rendellenességek és fertőzések esetén. Az első világháborúban a katonák az üszkösödés ellen, valamint sebeik fertőtlenítésére mindig tartottak egy fej fokhagymát maguknál. A népi megfigyelések alapja, hogy a fokhagyma természetes antibiotikum, elpusztítja a szervezetbe kerülő vírusok, gombák és baktériumok jelentős részét, megszünteti a fertőzéseket és gyulladásokat. Hatékony rákellenes szer, immunerősítő és antioxidáns, óvja a szívet és az érrendszert, valamint kiváló méregtelenítő. Fontos tudnivaló, hogy a fokhagyma jótékony hatásait akkor tudjuk a legjobban kihasználni, ha nyersen fogyasztjuk.

Gyógyhatásai

A fokhagyma rendkívül hatékony immunerősítő –ösztönzi a T-limfociták és a makrofágok termelődését–, ebből adódóan védelmet nyújt a különböző fertőzésekkel és gyulladásokkal szemben, hozzájárul a betegségek, köztük a rák elkerüléséhez, valamint leküzdéséhez. Tisztítja a vért, a veséket és a húgyhólyagot, javítja az emésztést, valamint serkenti a glutation –erős antioxidáns és méregtelenítő aminosav¬– termelődését. Ennek köszönhetően a fokhagyma eltávolítja a szervezetből a toxinok jelentős részét, ösztönzi a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait, ráadásul a bélben megtelepedő élősködőktől is megszabadít. Mivel az egyik legjobb természetes antioxidáns –bőségesen tartalmaz C-vitamint– nagy mennyiségű szabad gyököt képes semlegesíteni, ezért a fokhagyma sikerrel alkalmazható a tumorok –elsősorban a vastagbélrák, a gyomorrák, hasnyálmirigyrák, a prosztatarák és a tüdőrák–, a gyulladások, a bőr öregedése, valamint az érrendszeri problémák, különösen az érelmeszesedés, a stroke és a szívroham megelőzésére, illetve kezelésére. Utóbbi tulajdonságához járul hozzá, hogy szabályozza a koleszterinszintet –a jótékony HDL koleszterin mennyiségét növeli, a teljes koleszterinszintet csökkenti– hígítja a vért, így gátolja a plakkok és vérrögök kialakulását, valamint javítja az érfalak állapotát és megszüntetik a magas vérnyomást. Idegességre, és a stressz miatt jelentkező fejfájásra is sikerrel használható, míg keringésjavító tulajdonsága révén megóv a korai demenciától, illetve mérsékli az agy degeneratív betegségeinek kockázatát.

Beállítja a vércukorszintet, növeli az inzulinérzékenységet, ezáltal a cukorbetegség megelőzésére, illetve kezelésére is alkalmazható. Hatékony fertőtlenítő, segítségével gyorsabban gyógyul a herpesz és az ekcéma. A fokhagymának rendkívül erős az antimikrobiális hatása, kiváló vírus-, gomba- és baktériumölő, elpusztítja többek között a gyomorfekélyt okozó –pl. Helycobacter pilori− baktériumokat, valamint hatékony eszköz a megfázás megelőzésére és kezelésére.

Szív- és érrendszervédő, valamint rákellenes és antimikrobiális hatását jelentős részben egy különleges anyagnak, az aromájáért is felelős allicinnek köszönheti. A vegyület valójában nincsen jelen a fokhagymában, akkor jön létre, amikor a gerezd sérülésekor (pl. darabolás) a növényben található alliin és az alliináz enzim reakcióba lép egymással. Az alliináz ugyanakkor hőérzékeny, ezért a főzés során az allicin termelődése megszűnik.

Mit mond a tudomány?

A Hiroshima University Hospital kutatóinak sikerült igazolni, hogy a fokhagymából készült kivonat gátolja a rákmegelőző állapotnak tekintett vastagbél adenómák kialakulását és növekedését. Harminchét adenómás páciens közül tizenkilencnek fokhagymakivonatot, a többieknek placebót adtak, majd hat, illetve tizenkét hónap múlva ellenőrizték az állapotukat. Kiderült, hogy a kontrollcsoportban lineárisan emelkedett az adenómák száma, míg a fokhagymával kezeltek esetében az adenómák mennyisége és mérete is lényegesen kisebb volt. Mindez a japán tudósok szerint azt is jelenti, hogy a fokhagyma a rák ellen is segítségünkre lehet. A tanulmány a The Journal of Nutrition szaklapban jelent meg.

Felhasználása

• Adenóma
• Cukorbetegség
• Demencia elkerülés
• Ekcéma
• Emésztési zavarok
• Érelmeszesedés
• Fejfájás
• Fertőzések megszüntetése (gomba, baktérium)
• Féregtelenítés
• Gyulladások kezelése
• Herpesz
• Immunerősítés
• Koleszterinszint (LDL) csökkentése
• Megfázás
• Méregtelenítés
• Rákos megbetegedések
• Szív- és érrendszeri megbetegedések
• Vérnyomáscsökkentés
• Vércukorszint csökkentése
• Vérszegénység

Hivatkozások

Apitz-Castro R, Badimon JJ, Badimon L: A garlic derivative, ajoene, inhibits platelet deposition on severely damaged vessel wall in an in vivo porcine experimental model. Thromb Res, 75:243-249, 1994.

V. M. Dirsch, A. K. Kiemer, H. Wagner, and A. M. Vollmar, “Effect of allicin and ajoene, two compounds of garlic, on inducible nitric oxide synthase,” Atherosclerosis, vol. 139, no. 2, pp. 333–339, 1998.

Woodward PW: Garlic and Friends: The History, Growth and Use of Edible Alliums. Hyland House, Melbourne, Australia, 2-22, 1996.

M. Iciek, I. Kwiecień, and L. Włodek, “Biological properties of garlic and garlic-derived organosulfur compounds,” Environmental and Molecular Mutagenesis, vol. 50, no. 3, pp. 247–265, 2009.

Borek C: Antioxidant health effect of aged garlic extract. J Nutr, 131:1010S-1015S, 2001.

Warshafsky S, Kamer RS, Sivak SL: Effect of garlic on total serum cholesterol, A meta-analysis. Ann Intern Med, 119:599-605, 1993.

T. Ariga and T. Seki, “Antithrombotic and anticancer effects of garlic-derived sulfur compounds: a review,” BioFactors, vol. 26, no. 2, pp. 93–103, 2006.

G. Hodge, S. Hodge, and P. Han, “Allium sativum (garlic) suppresses leukocyte inflammatory cytokine production in vitro: potential therapeutic use in the treatment of inflammatory bowel disease,” Cytometry, vol. 48, no. 4, pp. 209–215, 2002

Yu-Yan Yeh, Liu L: Cholesterol lowering effect of garlic extracts and organosulfur compounds: Human and animal studies. J Nutr, 131:989S-993S, 2001.

E. Kyo, N. Uda, S. Kasuga, and Y. Itakura, “Immunomodulatory effects of aged garlic extract,” Journal of Nutrition, vol. 131, no. 3, pp. 1075s–1079s, 2001.

P. M. Chandrashekar and Y. P. Venkatesh, “Identification of the protein components displaying immunomodulatory activity in aged garlic extract,” Journal of Ethnopharmacology, vol. 124, no. 3, pp. 384–390, 2009.

Qidwai W, Qureshi R, Hasan SN, Azam SI: Effect of dietary garlic (Allium Sativum) on the blood pressure in humans – a pilot study. J Pak Med Assoc, 50(6):204-207, 2000.

N. Ide and B. H. S. Lau, “Garlic compounds minimize intracellular oxidative stress and inhibit nuclear factor-κB activation,” Journal of Nutrition, vol. 131, no. 3, pp. 1020S–1026S, 2001.

Imai J, Ide N, Nagae S, Moriguchi T, Matsuura H, Itakura Y: Antioxidant and radical scavenging effects of aged garlic extract and its constituents. Planta Med, 60:417-420, 1994.

Breithaupt-Grogler K, Ling M, Boudoulas H, Belz GG: Protective effect of chronic garlic intake on elastic properties of aorta in the elderly. Circulation, 96:2649-2655, 1997.

M. Keophiphath, F. Priem, I. Jacquemond-Collet, K. Clément, and D. Lacasa, “1,2-vinyldithiin from garlic inhibits differentiation and inflammation of human preadipocytes,” Journal of Nutrition, vol. 139, no. 11, pp. 2055–2060, 2009.